2007. július 20.

Koffein és nikotin


Az Addiktológia és Drogambulancia sorozata - A dohányzástól a heroinig
Két általános ismert, és sokak által használt "anyag" hatásait szeretnénk most megismertetni olvasóinkkal. Az egyik a koffein, melynek sok pozitív hatását említjük meg. Mostani másik témánk a nikotin, melynek függoségi hatása a kokainéhoz mérheto. Sorozatunkban a témáról dr. Szalayné Péter Ildikó addiktológiai konzultáns adott felvilágosítást.
A koffeinrol mára elmondható, hogy a legszélesebb körben elterjedt "drog", hiszen sokan élnek vele stimuláló hatása miatt, illetve azért, hogy fáradtságérzetüket csökkentsék, teljesítményüket fokozzák, növeljék koncentrációs képességüket és energiaszintjüket. A koffein tartalmú termékeket a világ minden táján fogyasztják naponta az emberek különbözo kávék, teák és üdítoitalok formájában, de megtalálható a csokoládéban, és a guaranában (mint növényben) is. Számos zsírégeto és súlycsökkento termék alkotóeleme, mivel csökkenti az étvágyat és segíti a zsírok energiaként való felhasználását.
A koffeinfogyasztás tekintetében is eshetünk túlzásokba, de ésszel használva biztonságos és nem okoz nagyobb függoséget. Számos kutatás kimutatta azonban, hogy a koffein biztonságos stimuláns, termogenikus anyag (felgyorsítja a sejtek anyagcseréjét), súlycsökkento és teljesítménynövelo. Ellentétben a közhiedelemmel ezek a hatások negatív mellékhatások elszenvedése nélkül élvezhetoek. Sot pozitív hatást gyakorol fogyasztása például a szexuális ösztönök tekintetében, s ezáltal növeli az elégedettségérzetet, csökkenti az öngyilkossági hajlamot. Kutatások alapján a koffein különbözo tünetek - a migrénes fejfájás, a fáradtság, az elhízás, a szenilitás és a depresszió - kezelésekor is hasznos lehet.
Ezzel ellentétben a nikotin kifejezetten káros hatást gyakorol az emberi egészségre. Egyes légzoszervi, szív- és érrendszeri betegségek eloidézésében és fenntartásában az aktív és passzív dohányzásnak dönto szerepe van, de nem vitatható a rákkelto és emésztorendszeri, valamint terhesség alatti negatív hatása sem. Befolyást gyakorol ezen kívül a szervezet anyagcsere-folyamataira, vitamin és ásványi-anyag háztartására, a hormonok és enzimek muködésére, s a gyógyszerek hatékonyságára.
Az égo cigarettában mintegy 4 ezer vegyület keletkezik, köztük szénmonoxid, ammónia, kátrány, melyek beszíváskor (fofüst), illetve mellékfüstként (kifújt) kerülnek a szervezetbe. A dohányfüsttel szennyezett levego kedvezotlen hatást gyakorol a gyermekekre, hiszen okozhat többek között gégegyulladást, tüdogyulladást, de asztmás panaszok is kialakulhatnak. A dohányzó szülok gyermekeinek körében gyakoribb a köhögés, de szemészeti és orrpanaszok forrásaivá is válhat a passzív dohányzás. Emellett szívbetegségek, valamint a tüdo és az orrüregi rákok okozta halálozás mértéke is nagyobb a passzív dohányzók esetében. A terhesség és a szoptatási idoszak alatt pedig gyakoribb a magzati halálozás, vetélés, fejlodésbeli visszamaradás, értelmi fogyatékosság kialakulása, illetve a koraszülés. Ezzel ellentétben csak két pozitív hatás említheto meg: csökkenti az étvágyat és élénkítoen hat a szervezetre.
De hogyan csökkentheto a nikotinéhség? Mindenképp csökkentsük a savas táplálékok mennyiségét, és növeljük a lúgosakét. Néhány napon keresztül csak minimális mennyiségu fehérjét vegyünk magunkhoz (azaz húst, halat, tojást, gabonafélét), de gyümölcsöket és zöldségeket, valamint tejet és különbözo tejtermékeket mindenképp fogyasszunk, hiszen a bennük lévo kalcium lúgos hatást gyakorol a szervezetre.
Egy tévhitre azonban mindenképp fel kell hívnunk a figyelmet, hiszen kevesen tudják, hogy a light cigaretták szívásakor nem kerül kevesebb méreganyag a szervezetbe, sot részint károsabbak, mivel a dohányzók füstjüket mélyebben szívják le, hogy több nikotinhoz jussanak, illetve nagyobb mennyiséget fogyasszanak. A light cigarettákat szívók általában kevésbé hajlanak a leszokásra, mert azt gondolják, hogy így kisebb veszély fenyegeti egészségüket.
Bovebb információt kaphatnak és levelezhetnek: www.szentesdrogamb.hu

Cseh-Lakos